A Borókagyökér Egyesület immár harmadik alkalommal szervezte meg a hagyományos konyhát, azon belül a kolbászt népszerűsíteni kívánó Kolbásztérinbábát. Akárcsak az előzőek, az idei esemény is messze túlmutatott azonban a disznóvágáson és a népi szófordulatokban a gazdagságot megtestesítő kolbászon: néptánc, tradíció és kézművesség egyaránt helyet kapott a Hagyományok Napja „fedőnevet" viselő eseményen.
Sajnos a kellemetlen időjárás szó szerint elmosta a gyerekek számára tervezett kézműves foglalkozásokat. A Szejke-tanya látogatói azonban így sem maradtak az alkotás folyamata nélkül, hisz Kurtinecz Péter a kolbászfesztivált befogadó Lépésház bejárata elé két nap alatt egy hatalmas táltost faragott. Láncfűrésszel! A sárközújlaki művész több mint tíz liter benzint használt el, amíg az 1,2 tonna, több mint négy méter magas farönkből táltost faragott...
A Lépésházban közben töltötték a kolbászokat, díszítették az asztalokat, sütötték a különféle finomságokat. De legfőképpen dübörgött a jókedv, a munka végeztével pedig egyre-másra kezdték ropni a táncot a csapattagok az Amulett együttes zenéjére.
Apropó, csapatok: az idei versenyre 19 egység jelentkezett Magyarországról, Székelyföldről, Nagykárolyból, Szatmárnémetiből... A versenyt a pedig a meglehetősen bizarr elnevezésű Bélhurut Sebészet csapata nyerte. A kolbászból és egyéb disznóságokból készült „mesterségem címere" versenyben pedig az Eagle Bikers csapata bizonyult a legkreatívabbnak. (És nem a Transilvania Broker csapat, amelyet cikkünk írásakor tévesen neveztünk meg.)
Ugyan ilyen verseny nem volt, ám a legkreatívabb csapatnevet viszont az RMDSZ vihette volna el, a Kereskényi Gábor parlamenti képviselő vezette társaság találóan a Politikai Disznóságok Csapata nevet választotta magának.
A Lépésház tetőterében a kézművesek kaptak teret arra, hogy bemutassák termékeiket. Természetes alapanyagokból készült lekvároktól és szörpöktől kezdve kovácsolt vas dekorációs eszközökön keresztül kézzel készített ékszerekig széles volt a paletta. A Röpike, a Fergeteges, a Gemeinsam és a Ceatara néptáncegyüttesek bemutatói a magyar, a német és a román népi kultúra elemeivel is megörvendeztették a szép számú vendégsereget.
A harmadik Kolbásztérinbábát akkora érdeklődés övezte, hogy az amúgy nem kicsi Lépésház szűknek bizonyult - bizonyítva, hogy igen is szükség van a hagyományos keretekre, a színvonalas közös szórakozásra. Amennyiben azonban a Kolbásztérinbába ilyen ütemben fejlődik, a szervezőknek nem lesz könnyű dolguk egy ennél is nagyobb helyet találni...